Szentéletű Remete Neofitosz (1134–1219) homíliája
a Szentséges Istenszülő elhunytáról
- Ó, fölöttébb dicséretes Szűz, Neked nincs szükséged a halandó nyelv dicséretére, hiszen a mennyek királyi palotájának lakója vagy, együtt laksz az Atyával, mint mennyasszony, együtt a Fiúval, mint anya, és együtt a Szentlélekkel, mint fölöttébb ártatlan, aki a legméltóbb az Ő befogadására. Sőt, inkább nekünk van szükségünk a Te legyőzhetetlen segítségedre, mert szeplők borítanak bennünket, csapdák között járjuk utunkat, és veszedelmek között bolyongunk a városok falai között.
- Hiszen a tengernek sincs szüksége a folyók vizeire vagy az eső cseppjeire, mégis magába fogadja azokat, és bár nem gyarapszik általuk, azok, egyesülve vele, terjedelmessé válnak, elhagyják a magasságot, a puszta helyeket, a hegyormokat és a föld hasadékait, és méltán örvendeznek a gazdag tengernek, a parti szikláknak és a kikötőknek. Ezért tehát Te Magad is, ó, tisztaságos és jóságos Nagyasszonyunk, mint a világosság felhője, csöpögtess ránk isteni esőt, és mint értelmes és fölöttébb ártatlan tenger, fogadd el dicséretünket, hogy az, mint Tied a Tiedből, szívesen fogadott legyen Előtted.
- Íme, mint Tiedet, ó fölöttébb tisztaságos Nagyasszonyunk, Isten Mennyasszonya, Néked ajánljuk fel, és mondjuk: „Boldognak mondanak Téged minden nemzedékek”, ahogy Te jövendölted, és dicsőítjük tiszteletreméltó elhunytodat. Szent elköltözésedet boldognak mondják a főpapok, a papok és a leviták. Téged dicsőítenek a királyok, a fejedelmek, a hadvezérek és azok seregei. Boldognak mond a hatalmasok megszámlálhatatlan sokasága, boldognak mondanak a bölcsek és az egyszerűek, a gazdagok és a szegények, az idősek, az ifjak és a szüzek. Boldognak mondtak a hívők akkor és most és örökké.
- Azon a napon a sokaságból egy asszony ezt kiáltotta dicsérő szóval, világosan a Te szent szülésedről: „Boldog a méh, amely hordozott, és boldogok az emlők, amelyek tápláltak.” Mi pedig, hívők, a mai napon köteles és különleges módon mondjuk boldognak a Te megnyugvásodat. „A férfi halála nyugalom, útja pedig rejtve van” (vö. Jób 3), mondja az igaz Jób. Ha pedig „a férfi halála” valóban „nyugalom”, mit mondhatnánk a
szeplőtelen Istenanyjának, az élet kifogyhatatlan forrása Anyjának elhunytáról, aki minden teremtmény igaz voltát felülmúlja, most pedig azon igyekszik, hogy mint Szűz és Anya, ragyogás közepette elköltözzön Fiához és Uralkodójához. Ma a mennyei seregek buzgó és jámbor módon állnak őrt az Isten által felmagasztalt Tisztaságos Szűz temetésén, Uruk pedig, aki az Ő Ura és Fia is, eljön Érte. - Ó, ismeretlen titok! Milyen nagy dicsőségben örvendezhetett a fölöttébb Feddhetetlen ezen a napon! De nem csupán ezen a napon, hanem sok nappal előtte és utána is, szüntelenül, és általa hívők sokasága, aki részesült az Ő javaiból. Hiszen ahogyan szent könyvekből halljuk, az Úr igazak sokaságát tisztelte meg jelenlétével. De ne is jelenlétnek nevezzük, hanem inkább – Szent Pállal együtt – megjelenésnek, epifániának. Hiszen a jelenlét és a távozás azoké, akik jönnek és mennek, mint az angyalok, az emberek és más teremtmények, akik könnyedén mennek egyik helyről a másikra. A megjelenés azonban egyetemes, titokzatosan, önként és akarattal megvalósuló jelenlét.
- Hiszen a nap sem azért siet egyik helyről a másikra, hogy megmutatkozzék vagy hogy lássák, hanem teljesíti küldetését, könnyedén lát bennünket és mi is könnyedén látjuk őt. Az „igazság napját” azonban nem láthatjuk vétkeink sötét felhői miatt. Ő mindenütt jelen van és mindeneket betölt, nem csupán bennünket, hanem szívünk legrejtettebb zugait is, ám csak azoknak mutatja meg Magát, akik méltók rá, felfedi Magát és a maga idejében kinyilvánítja Magát, mint egykor a Törvény előtti és a Törvény utáni igazaknak. A kegyelem által sok vértanú és szentéletű méltatott az Ő megjelenésére, hogy szolgáit is megörvendeztesse, és ígéretét cselekedeteivel pecsételje meg. Ígéretét, amelyet egykor tett: „Közétek helyezem hajlékomat, és közöttetek fogok járni” (vö. Lev 26,13), és ismét: „Megmutatom magam neki”, azaz annak, aki megtartja az Ő parancsolatait.
-
- (Forrás: doxologia.ro)
(Ford. Aranyosi-Vitéz Gellért)
Magasztalás Nagyboldogasszony ünnepére: