Nagyböjti főpapi szent liturgia a Nagyboldogasszony székesegyházban diakónus szenteléssel

2019. március 16-án, Nagyböjt első szombatján, Szent Teodor vértanú napján, Antal bécsi-budapesti érsek vezetésével főpapi szent liturgia volt a budapesti Nagyboldogasszony székesegyházban. Az érsek atyával együtt szolgált csaknem az egyházmegye teljes papsága: prot. Imrényi Tibor, prot. Kádár Iván, prot. Magyar István, prot. Kim Nyikolaj, valamint Kornyilov Dmitrij, Bulah Szvjatoszlav papok, Dadányi Miklós protodiakónus és Kuznyecov Jevgegyij, Csepizsov Vlagyimir diakónusok segédletével. Prot. Tatárka Kirill az oltárban imádkozott.
A hatodik imaóra elolvasása után, a szent liturgia kezdete előtt az érsek atya felolvasóvá majd hipodiakónussá avatta Aranyosi-Vitéz Gellértet, a szegedi Szent György Nagyvértanú templom énekesét, az eucharisztikus kánon végén pedig diakónussá szentelte. Az új diakónus első szolgálata az áldozás utáni hálaadó könyörgés volt, amely az „Emelkedjetek fel, részesülvén Krisztusnak isteni, szent, szeplőtelen, halhatatlan, mennyei és életetadó, félelmetes Titkaiban” szavakkal kezdődik.
Az „amvon mögötti” ima után az érsek atya megszentelte a hívők által készített édes búzát, amelyet hagyományosan a Szent Teodor vértanúval kapcsolatos nagyböjti csoda emlékére hoznak a templomba.[1]
A szent liturgia végén főpapunk a Nagyböjt jelentőségéről szólt prédikációjában a hívek előtt: a Nagyböjt lelki tavaszunk, a bűnbánat tartás, a megtisztulás, a megszentelődés időszaka, feltéve, ha őszinte bűnbánatot tartunk. Ahhoz pedig, hogy bűnbánatunk őszinte legyen, tisztában kell lennünk, azzal, hogy mi a bűn és melyek a mi saját bűneink, amelyek orvoslásra várnak. Ha az önvizsgálatot elvégezzük, megalázzuk magunkat és bűnbánatot tartunk, szerető mennyei Atyánk magához fogad és átölel bennünket, ahogyan a tékozlót fiút ölelte magához az apja.
A főpapi liturgia után Antal érsek megbeszélést tartott a székesegyházban elkezdődött felújítás munkák menetéről a templom papjaival, majd hivatali ügyekben az egyházmegye papjait fogadta.

[1] A hitehagyó Julianus császár (Kr. u. 355-360) trónra lépése után vissza akarta állítani az antik görög-római pogány vallási kultuszt, ezért nyíltan és titokban is a keresztények ellen fordult. Nagyböjt kezdetével, jól tudva, milyen fontos az első böjti hét a keresztények számára, elrendelte, hogy a piacokon kitett árukba keverjenek pogány áldozatokból származó vért, így a keresztények menthetetlenül beszennyeződnek. Ám a Maximianus császár alatt a Krisztusban való hitéért szenvedett Teodor vértanú megjelent Eudoxiosz konstantinápolyi érseknek, feltárta a császár ármányát, meghagyta, hirdesse ki korán reggel a népnek, hogy főtt búzát készítsenek, és azt egyék, mert a búza beszennyezéséről a császár megfeledkezett.

I. T.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük